A cabernet

    Lehet-e újat mondani egy borkedvelőnek a világ egyik legismertebb világfajtájáról? A szinte minden kontinensen készített és körülrajongott vörösborról, a cabernet-ről? Pontosabban a cabernet sauvignon-ról? Merthogy ismerünk másik híres fajtát is hasonló névvel, a cabernet franc-ot, amivel találunk a névrokonságon kívül is kapcsolódási pontokat, de ebben az esetben egy más tulajdonságokkal, más igényekkel rendelkező és nem utolsó sorban karakteresen más bort adó kékszőlőről beszélünk. Hogy miért fontos a hangsúlyos különbségtétel? Az eredetföldrajzi hasonlóságok csábítanak az összemosásra, de ne essünk ebbe a hibába, inkább vegyük sorra a két fajta jellemzőit és a különbözőségükben megmutatkozó szépségeket!


    Kezdjük az idősebbel, a cabernet franc-nal! Bár sokan a cabernet sauvignon „kistestvéreként” tartják számon, valójában az egyik „szülőjéről” van szó. Régi francia szőlőfajta, a feljegyzések szerint már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. A cabernet franc otthonának annak ellenére tekintjük Franciaország Bordeaux vidékét, hogy ott szinte kizárólag házasításokhoz használják. Tiszta francia cabernet franc-t legnagyobb eséllyel a Loire-völgyéből kóstolhatunk, nem mellékes, hogy ezen a tájon sokkal előbb voltak cabernet franc ültetvények, mint az imént említett Bordeaux-ban. Ezen felül Olaszországban, elsősorban Friuliban és Veneto-ban, valamint Toszkánában találjuk meg. Jelentős ültetvényei vannak Romániában, Spanyolországban – Katalóniában és Magyarországon. Fürtjei kicsik vagy közepesen nagyok, gömbölyű, hamvas, sötétkék vékony héjú bogyói jellegzetesen fűízűek.

    Késői érésű fajta, október első felében érik, cukortartalma általában magas. Fagytűrő képessége kitűnő, a betegségekkel szemben kifejezetten ellenálló.



    Kép: wikipédia



    A cabernet franc bora mélyvörös színű, száraz vörösbor, jelentős extrakt és élénk csersavtartalommal. Illatában a piros bogyós gyümölcsök – főként a málna, cseresznye, szilva és eper – jelennek meg, boros fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi. A tölgyfahordós érlelés különleges ízekkel „öltözteti” fel a cabernet franc bort: a mikrooxidáció révén különleges aromák, ízek és zamatok szabadulnak fel – legtöbbször vanília, kókusz, dohány, valamint kellemes füst aroma jelenik meg –, az érő bor savai finomodnak. Üvegben érlelve árnyalatnyi ibolya, gomba és föld illat jelenik meg.



    A cabernet sauvignon a világ egyik legismertebb és legnagyobb területen termesztett kékszőlő fajtája. Ismertségét a klasszikus bordeaux-i házasítások népszerűségének köszönheti, amelyekben a cabernet sauvignon mellett nagyrészt a cabernet franc és a merlot szőlőfajták borai vannak jelen.

    A vezető szerep ellenére a cabernet sauvignon egy relatíve új szőlőfajta, a szintén bordeaux-i cabernet ranc és a sauvignon blanc szőlőfajták vad kereszteződésével jött létre Délnyugat-Franciaországban. A fajta népszerűsége részben a termesztés egyszerűségének, franc-hoz hasonlatos ellenállóképességének, részben pedig a belőle készült bor jó struktúrájának és jól felismerhető karakterének köszönhető.

    A cabernet sauvignon ültetvények világszerte mintegy 260 000 hektár területet tesznek ki. A leghíresebb termőterületek Franciaországban, Olaszországban, Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában vannak, de szép borokat találunk Chilében, Dél-Afrikában és Új-Zélandon is.

    Franciaországban összességében kb. 58 000 ha cabernet sauvignon ültetvény van, amelynek mintegy 60%-a Bordeaux borvidékén található meg, innen kerülnek ki a cabernet sauvignon leghíresebb és legdrágább borai. A rendkívül jó vízelvezetéssel megáldott kavicsos talajról testes, mély és gazdag borok származnak. A magas és gyakran szárító csersavtartalom miatt az innen származó borokat jó, ha 8–10 évnél korábban nem nyitjuk ki, sokszor akár 40 év múltán is jól fogyaszthatóak. Természetesen Bordeaux-n kívül még egy termőterületet ki kell emelnünk, ez pedig az olaszországi Toszkána. Az 1970-es években hozták be ide a fajtát a francia birtokokról. Az akkoriban alacsony minőségű chianti borok mellett néhány termelő megpróbált bordeaux-i mintára házasítani vagy a cabernet sauvignon borához helyi fajták (például sangiovese) borát adták. Az ilyen mintára elkészített borok hamarosan nagy karriert futottak be, és bekerültek a világ presztízsborainak sorába. Ezekre a borokra ma már gyakran szupertoszkán néven utalnak.



    Kép: Wikipédia



    A cabernet sauvignon borában közepesen kontúrozott gyümölcsaromákat találunk, ízében gyakran fekete ribizlire és egyéb fekete bogyós gyümölcsökre emlékeztet. Érleléssel egyéb másodlagos aromák is kifejlődhetnek a borban, mint például az eukaliptusz, menta, cédrus és dohány. A cabernet sauvignon bora önmagában sokszor „kemény”, ezért kerülnek a házasításba más, a jobb egyensúlyt lehetővé tevő borok. Olyan házasításokban, ahol más szőlőfajta bora dominál a cabernet sauvignon szerepe általában a test és csersavtartalom növelése. A szupertoszkánok esetében ez még annyiban módosul, hogy a kisfahordós érlelés miatt megjelennek még vaníliás, édesfűszeres és kakaós, kávés jegyek.

    Összességében elmondhatjuk, hogy bármelyik cabernet-ra essen a választás, fajtaborként vagy házasításban, ha jó területről és gondosan választunk bort, fantasztikus élményeket ígér ez a két francia „rokon”.

    A BORIRODA ELÉRHETŐSÉGE:

    CÍM: 1126 BUDAPEST, NÉMETVÖLGYI ÚT 6.

    TELEFON: + 36 30 203 6501

    EMAIL: BORIRODA@BORIRODA.COM

    WEB: WWW.BORIRODA.COM

    ÁSZF

    NYITVATARTÁS:

    HÉTFŐ-PÉNTEK: 12:00 -15:00

    SZOMBAT: ZÁRVA

    VASÁRNAP: ZÁRVA

    KÖVESS MINKET

    • Facebook - White Circle
    • Instagram - White Circle